Rövid gazdasági áttekintés

Dánia gazdasága

Rövid áttekintés

Dánia gazdaságát a korszerű ipar, a csúcstechnológiára épülő mezőgazdaság és a külkereskedelemtől való erős függés jellemzik. A Világbank, a Forbes Magazin és egyéb, az országokat üzleti környezetük szerint rangsoroló listákon Dánia évek óta előkelő helyen áll. Az ország versenyelőnyét elsősorban az alacsony korrupció, a vonzó makrogazdasági környezet és a kiemelkedő innovációs készség adja. A dán globális vállalatok olyan iparágakban játszanak vezető szerepet, mint a tengeri és szárazföldi szállítmányozás, szélerőmű technológia, gyógyszeripar, gépgyártás, ital- és élelmiszergyártás valamint orvosi műszergyártás.

*a Dán Statisztikai Hivatal 2023 decemberére vonatkozó adata

Dánia gazdaságát a korszerű szolgáltatói szektor, a csúcstechnológiára épülő ipar, és a külkereskedelemtől való erős függés jellemzik. A vállalatok tőkeerősek, a munkaerő jólképzett, a dániai fogyasztók vásárlóereje pedig az Európai Unió élmezőnyében van. A Világbank, a Forbes Magazin és egyéb, az országokat üzleti környezetük szerint rangsoroló listákon Dánia évek óta előkelő helyen áll. Az ország versenyelőnyét elsősorban az alacsony korrupció, a vonzó makrogazdasági környezet és a kiemelkedő innovációs készség adja. Bár Dánia az Európai Unió 7. legkisebb állama 43 ezer négyzetkilóméteres területét tekintve, a közel hatmilliós népességével pedig a 12. legkisebb tagállam, mégis néhány olyan óriásvállalat otthona, amelyek globálisan is vezető szerepet töltenek be például a szállítmányozás, a gyógyszeripar, az orvosi műszergyártás, a szélerőmű technológia, a gépgyártás, valamint az ital- és élelmiszergyártás terén.

Dánia gazdaságának kedveznek a világkereskedelem nyújtotta lehetőségek, ezért a nyitott és szabad globális kereskedelem, valamint az egységes, közös európai piac támogatója. A királyság 2023-ban a GDP-je 69%-ával megegyező értékű exportot és 59%-ával megegyező importot bonyolított:

Az ország pénzneme a dán korona (DKK, kr), ami az euróhoz kötött árfolyamon mozog. Az infláció Dániában a covidot megelőző időszakban éves szinten 0-1% között volt, viszont 2021-ben és azt követően Dániában is magasabbra ugrott. A rögzített árfolyam fenntartása érdekében a Dán Nemzeti Bank – az Európai Központi Bankot követve – többször megemelte az alapkamatot. Az inflációs hullám 2022 októberében 10,1%-on tetőzött, majd a 2023-as év második felében látványosan csökkent, az év végére pedig ismét 1% alá ment.

A dániai munka- és bérviszonyokat általában a munkavállalók és a munkáltatók közötti kollektív megállapodások határozzák meg, amikben az állam minimális szerepet játszik. A munkanélküliség a covidot követő újranyitás óta alacsony, a foglalkoztatottság pedig magas. A 2021-es évben az ország rekordmagas – 6,8%-os – GDP növekedést mért. A közel hatmilliós népességből több mint hárommillióan végeznek bérezett munkát, akiknek nagyjából 12%-a külföldi. A bérezett munkát végzők 30%-a a közszférában dolgozik, és 70%-a a magánszférában. Dánián kívül mintegy 1,7 millió ember dolgozik dániai vállalatok külföldi leányvállalatainál. A dán munkavállalók nagyjából 80%-a a szolgáltatói szektorban dolgozik, 11%-a az iparban, 2%-a a mezőgazdaságban.

A dán gazdasági fejlődést az ország infrastruktúrája is támogatja. A koppenhágai reptér Észak-Európa egyik legnagyobb csomópontja, ahol 2023-ban majd 27 millió utas fordult meg, a covid előtt (2019-ben) pedig több mint 30 millió. A koppenhágai mellett érdemes megemlíteni a Jütland közepén működő billundi repülőteret. Az országban ingyenesen használható az autópálya, és hidak kötik össze Jütlandot, Fyn szigetét és Sjælland szigetét (ahol Koppenhága fekszik), onnan pedig szintén hídon és alagúton át Svédországba (Malmö) is el lehet jutni. A jövőben a Balti-tenger alatt húzódó alagút fogja összekötni Észak-Németországot és Lollandot, így Lübeck irányából közvetlenül, jütlandi kerülő nélkül lehet majd Koppenhága és Svédország irányába autózni. Ezen felül kompjáratok és belföldi repülőjáratok is segítik a közlekedést. Az ország erősen digitalizált, legtöbbször az Európai Unió erre vonatkozó tabelláinak élmezőnyében szerepel (pl. Digital Economy and Society Index).

Az ország energiatermelésében nagy hangsúlyt kap a megújuló energia, elsősorban a biomassza és a szélenergia hasznosítása, de az északi-tengeri vizeken gázkitermelés is folyik. Dánia olyan programok megvalósításán is dolgozik mint a szén-dioxid-megkötés és –tárolás, valamint az ipari mennyiségű hidrogén előállítása, de ezek még nem valósultak meg nagy skálán. Az ország célkitűzése, hogy az 1990-es évhez képest 70%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra, valamint energiaszükségletének legalább felét fenntartható forrásból biztosítsa. Ezt követően, 2050-re klímasemlegessé kíván válni az ország, tehát nem bocsát ki több üvegházhatású gázt, mint amennyit megköt. A dán állam ezért olyan programokat támogat, amik előre mozdítják az elektrifikációt, a távfűtés kiépítését, az energiahatékonyságot és csökkentik a fosszilis energiahordozók felhasználását.

A dán állam és vállalati szervezetek szerint Dániának a jövőben meg kell erősítenie a gazdasági versenyképességét a világpiacon, továbbá új technológiákat kell kifejlesztenie annak érdekében, hogy teljesíteni tudja az üvegházhatású gázok csökkentésére, majd a klímasemlegességre vonatkozó célkitűzését. Emellett több szakértő, szakmai és politikai szervezet arra figyelmeztet, hogy Dánia számára kihívást fog jelenteni az évtizedben a szakképzett munkaerő hiánya bizonyos munkakörökben. A tervek szerint ezt jelentős részben a szakképzett munkarőt célzó bevándorláspolitika fogja tudni enyhíteni.

A Magyarországból és Dániába irányuló áruforgalom jelentős részben közúti járművekből és ezek alkatrészeiből áll, továbbá gépi és elektromos berendezések. A Dániából Magyarországra irányuló áruk nagy részét gépi berendezések és alkatrészek, gyógyszeripari termékek és műanyag cikkek teszik ki.

Jelentős a Magyarországon működő dán befektetések pénzbeli értéke és a dán leányvállalatok, által teremtett több ezer munkahely. A magyarországi jelenléttel rendelkező dán vállalatokra néhány példa:

Abacus Medicine

Balyfa

Coloplast

First Farms

FOSS

Grundfos

Hartmann

JYSK

LEGO

Nilfisk

Rockwool International

Velux

Vestfrost

Xellia Pharmaceuticals

Magyarországi befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési intézmények:

• Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA)
• Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA)

Hasznos linkek:

• World Bank data about Denmark
• Danish Business Authority
• Invest in Denmark
• Magyar Turisztikai Ügynökség

Kapcsolat:

Exportfejlesztési kérdéseikkel forduljanak kollégánkhoz bizalommal:

Kertész János
Külgazdasági asszisztens
jkertesz@mfa.gov.hu