Pódiumbeszélgetés a Koppenhágai Zsidó Kulturális Fesztivál keretén belül: Herzl Tivadar naplójának bemutatása
2023. június 8-án a Koppenhágai Zsidó Kulturális Fesztivál keretén belül, képviseletünk szervezésében került sor a Herzl Tivadar naplóját bemutató pódiumbeszélgetésre, amelyen Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, a kötet szerkesztője, valamint Deme Katalin, az Aarhus-i Egyetem muzeológus-nyelvész-történész professzora ismertették a cionizmus atyjának életét, a napló keletkezésének körülményeit, valamint a kötet aktualitását. A napló bár eredetileg németül íródott 1895 és 1904 között, annak számos fordítása megjelent az elmúlt száz évben, a magyar kiadásra azonban – Gerő András és Schmidt Mária történészek kezdeményezésére – csupán 2022-ben került sor. A teljes napló nagyságrendileg 2000 oldal terjedelmű, amely e-könyv formájában áll rendelkezésre az olvasóközönség számára, a nyomtatott és bemutatott változat ennek egy 700 oldalas kivonata. A napló teljes részletességgel mutatja be Herzl Tivadar (avagy ahogyan a nemzetközi zsidóság ismeri: Theodor Herzl) magánéletét, szakmai munkásságát, mindennapi megpróbáltatásait, kihívásait, valamint az ezekre adott válaszait. A naplóban vázolja a zsidóság létét meghatározó hosszútávú koncepcióját: az újonnan létrehozandó független, zsidó állam képét. Ekként tehát Herzl joggal tekinthető a cionizmus atyjának.
Herzl Tivadar 1860-ben született egy asszimilált, világi, budapesti zsidó családban. Élete első 18 évét Budapesten töltötte, majd családjával Ausztriába költöztek, onnan Párizsba, majd ismét visszatért Ausztriába. Minden évben meglátogatta Budapestet és feleségének is voltak magyar kapcsolatai. Herzl neve elválaszthatatlanul összefonódott a magyar nemzetépítés legvirágzóbb időszakával. Felismerése szerint a liberalizmus képtelen minden társadalmi feszültséget leküzdeni, ezért új alapokhoz kell nyúlni: politikai cionizmusának gyökereit nem a tradicionális zsidó kultúrában, hanemm a szekularizált zsidó gondolkodásban találta meg. Herzl Párizsban ,,szabadabb” kapcsolatba került az antiszemitizmussal is. Egyik ottani ismerőse, Alphonse Daudet francia író javasolta neki, hogy írja le regény formájában a zsidókérdéssel kapcsolatos gondolatait. A kérdésre, hogy miért váratott magára több mint száz évet a napló magyar nyelven való megjelenése, a választ a beszélgetés szakértői a két világháború borzalmaival, valamint a Magyarországon azt követő kommunizmus időszakával magyarázták, a ’89-90-es rendszerváltoztatás óta pedig többen érzékenynek ítélték meg a témát. Jóllehet, Herzl nem sorolható be sem a klasszikus jobb, sem a klasszikus baloldalra, nehéz identitásmodellt kapcsolni hozzá: elgondolásaiban egyaránt találhatók hagyományos értékeken alapuló, konzervatív felvetések és megoldási javaslatok, egyszersmind progresszív, liberális vagy haladó meglátások is.
