Dánia gazdasága
Rövid áttekintés
Dánia gazdaságát a korszerű szolgáltatói szektor, a csúcstechnológiára épülő ipar, a hatékony mezőgazdaság és a külkereskedelemtől való erős függés jellemzik. A Világbank, a Forbes Magazin és egyéb, az országokat üzleti környezetük szerint rangsoroló listákon Dánia évek óta előkelő helyen áll. Noha 43 ezer négyzetkilóméteres területével és az alig hatmilliós népességével még az Európai Unión belül is a kisebb országok közé tartozik Dánia, olyan sikeres vállalatok otthona, akik a globális élmezőnybe tartoznak a gyógyszeripar, a tengeri és szárazföldi szállítmányozás, a szélerőmű technológia, a gépgyártás, az ital- és élelmiszergyártás valamint az orvosi műszergyártás terén. A dán gazdaságnak kedvez, hogy a vállalatok tőkeerősek és innovatívak, a munkaerő jólképzett, a dániai fogyasztók vásárlóereje magas, a korrupció pedig alacsony.
Az ország pénzneme a dán korona (DKK, kr), ami az euróhoz kötött árfolyamon mozog (100 korona általában 13,4 euró, avagy 1 euró 7,5 korona). 2022-ban több más nyugati országhoz hasonlóan Dániában is rendkívüli mértékben – néhány hónapban 10% környékére – szaladt fel az infláció. A Dán Nemzeti Bank többször is kamatot emelt, hogy megfékezze azt, és fenntartsa a dán korona euróhoz kötött árfolyamát. Az infláció az ezt követő időszakban hasonló gyorsasággal 3% alá csökkent, a Dán Nemzeti Bank pedig csökkentette a kamatokat. Az ország gazdasága a COVID-19 járvány után gyorsan helyreállt: a 2020-as 1,8%-os csökkenést követően 6,5%-kal nőtt 2021-ben, majd némileg lelassult. Ezzel egyidőben 3% alá csökkent a munkanélküliségi ráta és foglalkoztatottak száma átlépte a hárommillió főt.
A magas életszínvonalat kiterjedt jóléti szolgáltatások és támogatások biztosítják. A népesség is és a foglalkoztatottság is rekordmagasra emelkedett a 2025-ös év során: szinte pontosan 6 millió főssé nőtt a lakosság, és valamivel több mint 3 millióan végeznek bérezett munkát, közülük majdnem minden harmadik (29%) a közszférában. Fontos megjegyezni, hogy az országban 400 000 külföldi is dolgozik, Dánián kívül pedig további 1,7 millió ember dolgozik a dán vállalatok több mint 15000 külföldi leányvállalatánál. Dániában nincsen általános minimálbér; a munka- és bérviszonyokat a munkavállalók és a munkáltatók közötti, szektoriális kollektív (szakszervezeti) megállapodások határozzák meg, amikben az állam hagyományosan minimális szerepet játszik. Több szakértő, gazdasági és politikai szervezet arra figyelmeztet, hogy Dánia számára kihívást fog jelenteni a jelen évtizedben a szakképzett munkaerő hiánya bizonyos munkakörökben. Az ország ugyanakkor évtizedek óta szigorú bevándorláspolitikát folytat az EU-n kívüli polgárok esetében, és egyetértés van azt illetően a politikai pártok és a gazdasági szervezetek között is, hogy a bevándorláspolitikának célzottnak, a munkaerő iránti igényekhez igazítottnak kell lennie.
A dán gazdasági fejlődést az ország jó minőségű infrastruktúrája is támogatja. A koppenhágai reptéren – Észak-Európa legfontosabb légikikötőjén – 2024-ben 30 millió utas fordult meg. A dán állam célkitűzése, hogy Koppenhága jelentős légiközlekedési csomópont legyen. Az országban ingyenesen használható az autópálya, valamint a hidaknak köszönhetően autóval is lehet közlekedni a Jütland-félsziget és Koppenhága közötti, és a Dánia és Svédország közötti útvonalakon (ezeken a vonalakon két híd fizetős). A jövőben a Balti-tenger alatt húzódó alagút (Fehmarnbelt-összeköttetés) fogja összekötni Észak-Németországot és Lollandot (Dánia), így Lübeck irányából közvetlenül, jütlandi kerülő (vagy komp) nélkül lehet majd Koppenhága és Svédország irányába autózni. Ezen felül kompjáratok és belföldi repülőjáratok is működnek. Az ország legnagyobb forgalmat bonyolító kikötője az Aarhusi Kikötő.
Dánia az Európai Unió felmérései alapján a közösség legdigitalizáltabb országai közé tartozik, élen jár az elektronikus kormányzás, a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazása és az online kereskedelem terén. A gyors, szélessávú internet és az 5G hálózat Dánia teljes területét lefedi. Az ENSZ elektronikus kormányzati ranglistáját évek óta Dánia vezeti, vagyis a dán közszféra digitalizációja világelső.[1]
Az ország energiatermelésében nagy hangsúlyt kap a megújuló energia, elsősorban a biomassza és a szélenergia hasznosítása, de az északi-tengeri vizeken gázkitermelés is folyik. Dánia célul tűzte ki, hogy az 1990-es évhez képest 70%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra, valamint energiaszükségletének legalább felét fenntartható forrásból biztosítsa. A 2050-re kitűzött cél szerint klímasemleges lesz az ország, ezért élen járnak a szén-dioxid-megkötésének és –tárolásának fejlesztésében is. 2024-ben a Dániában fogyasztott energia fele (48,4%-a)[2] megújuló energiaforrásból származott, leginkább biomasszaégetésből és szélenergiából. Az említett célok elérése érdekében az állam kiemelt figyelmet fordít a megújuló energiára, valamint támogatja az energiahatékonysági és elektrifikációs projekteket, továbbá a fosszilis energiahordozókra épülő rendszerek lecserélését. Dániában jelenleg törvény tiltja a nukleáris erőművek építését.
Dánia főbb kereskedelmi partnerei Európán belül Németország, Svédország, az Egyesült Királyság, Hollandia és Norvégia, Európán kívüli pedig az Egyesült Államok és Kína játszik fontos szerepet. Érdemes megjegyezni, hogy a dán statisztika a dán vállalatok által külföldön előállított és külföldön értékesített cikkeket is a dán export részének tekinti, annak ellenére, hogy ezek a cikkek nem lépik át a dán határt. Ha szigorúan csak a dán határon áthaladó külkereskedelmet tekintjük, akkor Dánia legnagyobb kereskedelmi partnere Németország.
A Dán Statisztikai Hivatal adatai szerint 2024-ben Dánia teljes importjának 51,3%-a volt áruimport és 48,7%-a szolgáltatás. A legnagyobb importcikkek a (tengeri)szállítmányozás, a gépek és gépi felszerelések, készáruk, élelmiszer és vegyianyagok (beleértve a gyógyszereket). Az export esetében 57%-ot tettek ki az áruk, és 43%-ot a szolgáltatások. Ebben az esetben is a (tengeri)szállítmányozás játszotta a legnagyobb szerepet, amit a vegyianyagok (beleértve a gyógyszereket), a gépek és gépi felszerelések, majd az élelmiszerek követtek.
Kétoldalú gazdasági kapcsolatok
A KSH adatai szerint a dán-magyar árukereskedelem 2023-ban és 2024-ben közel azonos szinten volt: a Dániába irányuló magyar áruexport 820 millió euró körül volt, míg a Magyarországra érkező áruimport 825 millió euró körül.
A legjelentősebb dán befektetők Magyarországon:
Abacus Medicine
Coloplast
First Farms
FOSS
Grundfos
Hagens
Hartmann
JYSK
LEGO
Nilfisk
Rockwool International
Velux
Vestfrost
Xellia Pharmaceuticals
Magyarországi befektetésösztönzési és kereskedelemfejlesztési intézmények:
Ø Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA)
Ø Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA)
Hasznos linkek:
Ø World Bank data about Denmark
Ø Danish Business Authority
Ø Invest in Denmark
Ø Magyar Turisztikai Ügynökség
Ø Dán Adóhatóság
Kapcsolat:
Exportfejlesztési kérdéseikkel forduljanak kollégáinkhoz bizalommal:
Baranyai Márk László
Külgazdasági attasé (KGA)
mark.baranyai@mfa.gov.hu
Kertész János
Külgazdasági asszisztens
jkertesz@mfa.gov.hu
[1] https://publicadministration.un.org/egovkb/en-us/Data/Country-Information/id/48-Denmark
[2] https://www.dst.dk/da/Statistik/nyheder-analyser-publ/nyt/NytHtml?cid=51318#:~:text=2024%20var%20endnu%20et%20rekord%C3%A5r%20for%20vedvarende,br%C3%A6ndstof%20til%20dansk%20opererede%20skibe%2C%20fly%20og
